Az amerikai egyetemek után a francia felsőoktatási intézményeket is bekebelezi az iszlám baloldaliság

A francia társadalom egyik legtöbb vitát és problémát okozó jelensége a szélsőséges iszlám rohamos terjedése. Bár az aktivisták alulról kezdik az építkezést, egyre szélesebb társadalmi körben elterjesztve az iszlamista ideológiát, mára már odáig fajult a helyzet, hogy a közintézményekben is jelen van, sőt, jelentős befolyással rendelkezik azok működésére.

Májusban erre reagálva Emmanuel Macron köztársasági elnök elé tártak egy jelentést, amely azt vizsgálja, hogy az erőszakos iszlám hódítás hátterében a Muszlim Testvériség nevű szervezet van, amelynek hosszú távú célja átvenni az irányítást az országban.

A jelentés apropóján Emmanuel Macron július 7-én hívta össze másodszor a védelmi tanácsot, amelynek ülésén Philippe Baptiste, a felsőoktatásért felelős miniszter azt állította, hogy a francia felsőoktatásban „nincs jelen az iszlám baloldaliság”.

Azt mondta: „Nincs olyan tudományos szakszó, hogy iszlám baloldaliság (Islamo-gauchisme franciául), még csak nincs is rendesen meghatározva ez a kifejezés. Tehát ez a fogalom nem létezik” – jelentette ki, majd elismerte – 

– nyilatkozta a Macron kormány tagja, ami saját pártján belül is sok felháborodást okozott, hiszen a többség nem osztja ezt a nézetét.

Az oktatási miniszter beismerte: tudunk a problémáról

A kormány hivatalos reakciójára azonban egy hetet kellett várni, amikor is Elisabeth Borne oktatási miniszter a Radio J-nek adott interjúban határozottan cáfolta Baptiste korábbi kijelentését. Borne meg is nevezte a felelősöket, még pedig a Jean-Luc Mélenchon vezette Engedetlen Franciaország (LFI) nevű baloldali pártot, akik szerinte politikai érdekekből támogatják a szélsőséges iszlám terjedését.

 – nyilatkozta a riporternek, ezzel cáfolva a felsőoktatási miniszter állítását. Később hozzátette – „Vannak olyan személyek és politikai pártok – kifejezetten az Engedetlen Franciaország nevű pártról beszélek –, akik egy szélsőséges baloldali ideológiát képviselnek, eszközként használják az iszlám vallást, támogatják annak közösségi elkülönülését, sőt, bagatellizálják a szélsőséges iszlám veszélyeit” – állította, ami Élisabeth Borne szájából különösen hiteles lehet, hiszen ő a Macron kormány baloldali szárnyához tartozik. A beszélgetésben arra is kitért, hogy a szélsőbaloldaliak ezzel választókat akarnak megnyerni maguknak, ugyanis a muszlimok jelentős méretű, szavazati joggal rendelkező közösséggé nőtték ki magukat az országban.

 – figyelmeztetett a miniszter, aki arról is beszélt, hogy a 2023. október 7-i Izrael elleni Hamász támadás óta rohamosan megugrott az antiszemitizmus mértéke a felsőoktatási intézményekben, ami szintén a baloldali iszlám jelenlétét támasztja alá.

A francia lakosságot nem lehet megvezetni

A Cnews júlis 11-én publikálta a  CSA közvéleménykutatásának az eredményét, amely szintén azt támasztotta alá, hogy Philippe Baptiste kijelentése nem volt helytálló, a megkérdezettek döntő többsége ugyanis úgy látja, a baloldali iszlám jelen van a francia egyetemeken. A lakosság 73 százaléka vélekedett úgy, hogy a Baptiste által tagadott jelenség igenis egy létező társadalmi probléma Franciaországban.

Mint minden ilyen felmérésben, itt is megfigyelhető a különböző korosztályok közti különbség. Az 50 év felettiek körében kimagaslóan nagy arányban gondolják úgy, hogy a baloldali iszlám jelen van  az egyetemeken, míg a 18-24 éves korosztálynak – vagyis az egyetemre járóknak – csupán 47 százaléka lát ebben valós veszélyt.

Természetesen a megkérdezettek politikai álláspontja is jelentős mértékben befolyásolta a válaszukat. A Borne által felelősnek tartott LFI szimpatizánsai körében 59 százalék elutasítja ezt az elméletet, de érdekes módon a szocialisták még szélsőségesebben gondolkodnak, az ő szavazóik 62 százaléka nem ért egyet a baloldali iszlám jelenlétének lehetőségével.

A jobboldalon pedig még egyértelműbbek az arányok, a Republikánus párt szavazóinak 86 százaléka, míg a Nemzeti Tömörüléshez húzók 88 százaléka látja a fenyegető veszélyt, amiről a miniszter is beszélt. Szintén magas az egyetértés a kormánypárt szimpatizánsai körében: 84 százalék.

Már legalább öt éve tisztában van a kormány a problémával

Ha azt gondolnánk, újkeletű problémáról van szó Franciaországban, érdemes visszaugrani pár évvel ezelőttre, amikor 2021-ben az akkori felsőoktatási miniszter, Frédérique Vidal szintén felhívta a figyelmet a baloldali iszlám beszivárgására a franciaországi egyetemekre. Vidal annak idején vizsgálatot is rendelt el annak meghatározására, mi minősíthető tudományos kutatásnak, és mi az, ami már ideológiai aktivizmus. A kezdeményezés azonban politikai ellenállásba ütközött, így a probléma felismerésén nem jutottak tovább.

A miniszter szemét a középiskolai tanár, Samuel Paty 2020 októberi meggyilkolása nyitotta fel, akit, mint emlékezetes, azért fejeztek le, mert képeket mutatott Mohamed prófétáról a diákjainak.

Az akkori oktatásügyi miniszter, Jean-Michel Blanquer nyilvánosan elítélte a baloldali iszlamizmust, amely szerinte pusztító az egyetemekre nézve, és a terrorizmus melegágya.

2020. október 25-én a Le Journal du Dimanche-nak nyilatkozva Blanquer arról beszélt:

„Fel kell vennünk a harcot azzal az intellektuális szemléletmóddal szemben, amely az amerikai egyetemekről szivárog be az egyetemekre. Ez a hozzáállás figyelmen kívül hagyja a belső sokszínűséget, és teljes ellentétben áll a mi köztársasági modellünkkel, amely az emberek közötti egyenlőséget feltételezi, függetlenül az egyének származásától, nemétől vagy vallásától.

– nyilatkozta.

Az USA elrettentő példája

Az, hogy a francia oktatásügyi miniszter már öt évvel ezelőtt így beszélt a jelenségről, nem túl bíztató a jelenlegi helyzetre nézve, már csak azért sem, mert elrettentő példaként láthatjuk az Egyesült Államok esetét, ahol ez a folyamat, már korábban végbe ment, és leghíresebb amerikai egyetemeknek most ennek következményeivel kell megbirkózniuk.

A The Jerusalem Post egy márciusi cikkben elemzi a helyzetet, és azt állítja, az amerikai progresszív szervezetek együttműködnek a muszlim szélsőségesekkel, azzal a végső szándékkal, hogy belülről pusztítsák el az országot. Ennek részeként szivárogtak be az intézményekbe – köztük az egyetemekre – ahol ironikus módon a demokráciai eszközeit használva döntik le azokat az értékeket, amelyek korábban naggyá tették az USA-t.

Hozzáteszik, a több éves munka eredménye a 2023-as Izrael elleni Hamász támadás alkalmával vált kézzelfoghatóvá, amikor hirtelen eluralkodott az egyetemeken az antiszemitizmus és a palesztinbarátság.

– írják a cikkben, majd hozzáteszik, a diákokat felhasználva akarják a radikálisok megdönteni az állami intézményeket.

A márciusi cikkben már konkrét rendszerellenes bűncselekményekről is beszámolnak, amiket felhergelt diákok követtek el. Nem egyszer kiderült, hogy az elkövető kapcsolatban volt egy Amerikában működő terrorszervezettel.

Elisabeth Borne beismerése önmagában még gyógyír a problémára, és az Europe1 francia hírportál szerint nem is történt konkrét törekvés a kormány részéről a baloldali iszlám térnyerés visszaszorítására. 

Nyitókép: J-F ROLLINGER / ONLY FRANCE / Only France via AFP